Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


19.rész

2013.09.05

 

 

Szinte tapintható volt a reggeli feszültség. Francis és Zoey már a pultnál ültek és a kávéjukat itták. Zoey vörös haja kócosan, csak hogy ne lógjon az arcába fel volt csatolva. Fehér pólóban aludt, amin egy rózsaszín csillag feszített, nadrágja hosszú volt és ugyan olyan rózsaszín. Az ablakon nézett kifelé, habár azt sem tudta mit néz. Barna szemei homályosak voltak, laposakat pislogott, majd nagyot ásított. Francis mellette ült, teljesen fehér pólóban volt és kék alsóban. Ő ugyan olyan kábán bámult maga elé, épphogy tudatában volt hollétének. Ekkor, a békés nyugalmat megtörve kinyílt az ajtó és berohant a húguk. Nick sem törte meg a „családi szokást” rajta is fehér póló volt, türkiz, rövid alsóval. Fehér haja már ki volt fésülve, Nick pedig már fitt volt és kipihent. Puszit nyomott Zoey arcára, majd átölelte Francis nyakát.

Nick: Francis! Ma elmegyünk cipőt nézni? – kuncogott

Francis: Minek? – dőlt előre fáradtan

Nick: Balett cipőt! A klubhoz! Hisz te javasoltad, te buta! – csípte meg bátyja arcát

Zoeyx: Balett? – nézett fel

Nick: Aha! – vigyorgott

Zoey: De...a balett táncosnők…olyan…kecsesek, törékenyek…illedelmesek, csábosak, csendesen szépek, mint a porcelánbabák… te meg… egy krumpli vagy, aki böfög, röfög, kiabál és tombol…- húzta fel az egyik szemöldökét értetlenkedve

Francis kuncogva nézett fel, Nick pedig dühös pillantásokat vetett nővérére.

Francis: Különben is… úgy csinálsz, mint aki nyaral… - jelentette ki unott hangon

Nick: Most mit csináljak?! Sírjak egész nap, mert kitiltottak? Nézd pozitívan! – nevetett fel

Francis: Ajj… kellett nekem elkényeztetni téged… - kelt fel nehézkesen és ment fel öltözni

Zoey: Én meg felírom neked a leckét! – mosolyodott el

Nick: Hát…annyira azért ne törd magad…- mondta kislányos ellenkezéssel hangjában

Nick boldogan rohant végig az emberek között, csúszva akart állt meg a hatalmas márványköveken, de kicsúszott a lába alól a talaj. Lábait feldobva a hátára esett, nagyot sikítva. Sokan csak mosolyogva, magukban kuncogva mentek tovább, de volt pár ember, aki egy pillanatra megállt, hogy megnézze jól van e a lány. Nick azonnal felugrott, megigazgatta felcsúszott türkiz pulcsiját, majd körbenézett, hogy láthatta e valakii a bakit, s mintha mise történt volna a bolt felé vette az irányt. Francis kishúga mögött jött, természetesen ő is látta a bakit, de ő is csak nevetett rajta, már megszokta testvére ügyetlenségét. Nick-ken türkiz, kapucnis, cipzáros pulóver, csőszárú farmer és apróvirág mintás cipő volt. Fehér, egyenes haja ki volt engedve, fehér bőrével és kék „üvegszemeivel” olyan volt, mint egy baba. Francis hasonlóan nézett ki, farmert és fekete pulóvert viselt. Nyakában a fejhallgatója virított fekete-ezüsten. Nick már a cipőknél válogatott, mikor bátyja lassan bebaktatott.

Francis: Először nem is ilyen cipőben gyakoroltok, vagy igen? – nézett kérdőn

Nick: Először nem, de kell ez a cipő! – ölelte át a halvány rózsaszín párcipőt

Francis: Ki sem néztem volna belőled, hogy ennyire oda leszel a balettért…- vakarta meg a fejét zavarában

Nick: Néha én is szeretnék nőies dolgokat csinálni…- motyogta lehajtott fejjel, elpirulva

Francis mosolyogva tette a kezét Nick fejére és borzolta össze a lány haját.

Nick: Na! – nézett fel kuncogva és igazította meg a haját.

Francis végül megvette neki a cipőt, amit a lány hazaérve fel is vett. Fehér, rövid ujjú body-t vett, ami tökéletesen simult formás, vékony testére. A cipőt egészen a térdéig tudta felkötni, vádliján így masni díszelgett. Mosolyogva nézegette magát a tükörben, boldog volt, gyönyörűnek látta magát. Néha megfordult, hátulról nézegette magát, megemelte a lábát, gyakorolt, hogy milyen sokáig tud lábujjhegyen állni. Eközben a Diótörő zenéje szólt halkan. A külvilág nem is létezett. Ez a mesevilág azonban hamar tönkre ment, mikor felszólalt Nick kedvenc bandájának egyik száma. Azaz üvöltős zene összetörte, az amúgy is törékeny balett világot. Nick dühösen nézett a polc felé, amin a telefonja volt, pontosan tudta kihívja, ugyan is Elliot-ék egész nap hívogatták, de ő sosem vette fel. A lány mérges szemeiben könnyek gyűltek.

Nick: Hallgass el…hallgass el… - ismételgette magában, miközben a tehetetlen düh könnyei folytak le az arcán

Megragadta az ágyán fekvő egyik párnát és a polc felé dobta.

Nick: Hallgass már el! – kiabált közben sírva

Térdre esett és a combjaira borult. Összekuporodva, hangosan sírt, hiszen az idegtépő zene nem hallgatott el. Sőt mintha hangosabb lett volna. Még Nick sírását is elnyomta.

 

 

 
 

 

Profilkép


Elérhetőség

Hiíro

Szerkesztő: Hiíro
Nyitás: 2o1o. o2. 22.
Zárás: ---
Az oldalról: Az oldalam az én saját
storymmal foglalkozik. SEMMI SEM
lopott, és kérlek TE se lopj. A képeket én csinálom és a storyt is én írom szóval, ha lopsz azt észre fogom venni!
Ui.: Nincs szükségem senkire sem! Talpra álltam egyedül is, köszönöm!.:)

MewChat




Statisztika

Online: 1
Összes: 152516
Hónap: 909
Nap: 16