Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


24.rész

2013.10.22

A lépcső megroppant, majd halk nyikorgásba kezdett, ahogyan Zoey macskákhoz illő könnyed, kecses léptekkel lesétál. Kezét a korláton hagyva nézett körbe. Először a konyha, majd a nappali felé pillantott barna, álmos szemeivel. A nappaliból kiszűrődött a tévé hangja, egy show műsor ment épp, egy vetélkedő. Zoey összekulcsolta az ujjait és halkan nyöszörögve nyújtózott egyet. A szobába lépve, hunyorítva takarta el szemét, a televízió fénye bántotta még álmos pilláit. Unottan nézett Nick-re, aki kanapén ült, térdeit ölelve figyelte a villódzó fényeket. Francis neki dőlve, résnyire nyitott szemmel bámult ki a fejéből, már majdnem elaludt, mikor kispárnának használt húga elmozdult a helyéről. Nick megfordult és a kanapé háttámláján könyökölve figyelte mögöttük álló nővérét. Zoey összehúzta szemöldökét, ismét eszébe jutott tegnapi veszekedésük és az, hogy azóta egy szót sem váltottak egymással. Nick ártatlan tekintettel bámult rá, mintha mi se történt volna. 

Zoey: Hogyhogy ruhában vagytok még? – törte meg végül a már kínzóan kínos csendet

Nick: M…Hát…nekem még nem volt kedvem átöltözni…- nézett végig világos farmeres, fehér-türkiz csíkos pulcsis szettjén

Majd a fehér lány bátyán is ugyan így végig nézett, s visszafordult nővére felé.

Nick: Francis meg ugyan olyan lusta, mint én! – kezdett kuncogni

Francis: Hmm hallom ám! - mordult fel lehunyt szemmel

Zoey: Nem akartok lefeküdni végre?...elmúlt már este 11 is…

Nick: Francis meg akarja nézni Renée Fujiwara-t! Én meg megvárom vele… – vigyorgott

Zoey: Kit? – kérdezte tágra nyílt szemekkel, vállat vonva

Nick: Ajj! A későesti hírek beolvasóját! Egy csinos fiatal csajszi… akibe Francis bele zúgott! – kuncogott és dugta ki a nyelvét

Francis: Nem vagyok belezúgva! Csak…aranyos lány…- nézett fel elpirulva

Zoey: Nem úgy volt, hogy neked már van valakid?

Francis: Hűséget fogattam, nem vakságot! – vont vállat

Nick: Francis-nek úgyis mindig van valakije, ez is csak egy a sok közül! – nevetgélt édesen

Zoey szem forgatva, mosolyogva ült le melléjük. Gondolta ő is megvárja az új Mrs. Hiíro-t. A műsor hamar véget ért, és mikor a reklámok tömkelege is lement megkezdődött a már várva várt híradó. Renée Fujiwara valóban egy gyönyörű, fiatal bemondó hölgy volt. Zöld, skótkockás szoknyát, barna térdig érő harisnyát és világos barna, hosszú ujjú inget viselt, hajából a két első tincs hátul csattal volt összefogva. A két testvér mosolyogva pillantott egymásra, majd bátyjukra, aki elbűvölve figyelte a kis hölgyet, aki arcán bájos mosollyal beszélt a kamerába, mintha csak Francis-hez szólt volna. Váratlanul megrázkódott a stúdió, Renée-n és bemondótársán látszott, hogy megrémültek. Elejtették a lapokat és megkapaszkodtak, amiben csak tudtak. Az utolsó dolog, amit a tévé leadott egy vérfagyasztó, nem emberi sikoly volt és Renée Fujiwara kétségbe esett arca volt. Majd megszakadt az adás és hangyaháború kezdődött. Francis, Nick és Zoey döbbent arccal nézték végig az egészet. Meghökkent arcuk pontosan ugyan olyan volt.

Zoey: Ú-úrisnten…- szólalt meg elsőnek reszkető hangon, egyszerűen nem tudta levenni a szemeit a képernyőről

Nick azonnal felállt és felrohant az emeletre, az öreg falépcsők csak úgy nyikorogtak gyors léptei alatt.  Francis vontatottan nézett utána, fel se fogta igazán, hogy mi történt. Zoey értetlenül pislogott bátyjára, majd Nick után. Hirtelen összeszorított szemekkel megrázta a fejét és húga után rohant. Nick már a szobájában kutakodott, szétszórta az összes ruháját és a padlón kotorászott közöttük.

Zoey: Nick… mit csinálsz? – kérdezte meg halkan, rettegve a választól

Nick: A medálom keresem! Amikor először átváltoztam a nyakamban lógott egy medál és az utána is nálam maradt! Egy ezüst kis szar! Az volt a kulcs, nem? – nézett fel egy pillanatra, majd keresett tovább  

Zoey: De…nekem is meg van…- válaszolt lassan, ugyan olyan halkan

Nick keze megáll, a lány teljesen lefagyva, mozdulatlanul térdelt egy helyben. Nehézkesen emelte fel a fejét és nézett Zoey barna, rémült szemeibe.

Nick: Nem úgy volt, hogy hős akarsz lenni?...akkor meg miért félsz ennyire? – kérdezte nyugodt hangon

Zoey: … bevallom volt igazság abban, amit mondtál...- hunyta le a szemét, nem bírta elviselni Nick csontig hatoló pillantását

Nick: Szóval félsz. – hunyta le a szemét, arcán halvány, önelégült mosoly jelent meg

Zoey nyelt egyet és megrázta a fejét, tekintette bátor volt, hiába remegett. Nick szemforgatva, testvérével nem is törődve folytatta a keresést.

Zoey:  Vá-várj! Gondoljuk végig! Mit tegyünk?! 

Nick: Hogy mit tegyünk? Én veled semmit sem! Ha hős akarsz lenni azt egyedül tedd! Nekem meg van a saját dolgom! 

Zoey: H-hé! ...Hát jó! Ha te is így, akkor én is így fogok viselkedni! - morgott 

Nick már a sokadik pulóvere zsebébe nyúlt be, de ezúttal elvigyorodott. Megtalálta, amit keresett. Kivette a medálját és az ablakba ült, mielőtt kimászott volna visszanézett nővérére, aki aggódva figyelte.

Nick: Tudod Zoey… lehet, hogy csak egy mocsok tini vagyok…és sosem fogok felérni hozzád, a minta diákhoz...és…lehet nehéz neked megérteni, hogy mit miért teszek, de ne ítélj el senkit sem…mert máshogy éli az életét, mint te. – mosolygott kedvesen

Óvatosan, apró és finom mozdulatokkal mászott ki az ablakon és tűnt el az éjszakában, míg Zoey az ablakhoz rohant és őt figyelte. Nem maradthatott ő sem tétlen. 

 

 
 

 

Profilkép


Elérhetőség

Hiíro

Szerkesztő: Hiíro
Nyitás: 2o1o. o2. 22.
Zárás: ---
Az oldalról: Az oldalam az én saját
storymmal foglalkozik. SEMMI SEM
lopott, és kérlek TE se lopj. A képeket én csinálom és a storyt is én írom szóval, ha lopsz azt észre fogom venni!
Ui.: Nincs szükségem senkire sem! Talpra álltam egyedül is, köszönöm!.:)

MewChat




Statisztika

Online: 1
Összes: 152516
Hónap: 909
Nap: 16