Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


30.rész

2013.11.18

A légkör percek alatt feszült lett. A két lány mozdulatlanul, síri csendben állt egymással szemben. A gyenge őszi fuvallat belekapott a lányok hajába és gyengéden meglebegtette azt. Bridget idegesen tördelte a kezét, de határozott tekintettel figyelte Nick-ket.

Bridget: Nem Hiíro-san…egy percig se gondoltam a megfenyegetésedre…én csak… én…nagyon kíváncsi vagyok rád Hiíro-san! – vágta vigyázba magát, nagyon izgatott volt  

Nick dühös, szigorú arca azonnal eltűnt, helyén meglepettség jelent meg. A fehérhajú lány egy darabig értetlenül pislogott, majd zavarodottan megrázta a fejét és tovább pillogott.

Nick: Ho-hogy mi?!

Bridget: Engem…nagyon is érdekel az emberfeletti! Rengeteg, rengeteg fantasy könyvet olvastam már és mindig is, mindig is hittem, hinni akartam benne! És te Hiíro-san, te vagy a bizonyíték, arra, hogy létezik! – miközben beszélt teljesen bele élte magát a dologba

Nick: Aaa-ha… öm… és mégis mit akarsz tőlem? – szeppent meg kicsit

Bridget: Mesélj magadról! Hogy milyen érzés…hogy, mi vagy te és mit csinálsz, miképp és legfőképp: miért? – fogta meg Nick mindkét kezét mosolyogva

Nick: Te…egy nagyon érdekes hölgyike vagy…ugye tudod? – lépett kicsit hátrébb

Bridget lenézett összefonódott ujjaikra, majd Nick arcára és ismét a kezükre, amit azonnal el is engedett, azonnal elvörösödött.

Bridget: Ne-ne haragudj! – hajolt meg mélyen, bocsánat kérése jeléül

Nick: Figyelj Bridget…elmondom mi lesz… szimpi vagy és jó embernek tűnsz, furának…de jó embernek….mondjuk ezt rám is mondani szokták, szóval rám se ránts! Egy szó, mint száz…meg teszem, amit kérsz! – kuncogott és billentette meg a fejét

Bridget csillogó szemekkel nézett fel a lányra, akitől megannyi kérdésre várta a választ. A két lány az egyik közeli padra ült le, kezükben már egy-egy csokis shake pihent. Nick nyugodtan szürcsölt az italból, de Bridget nem tudott ilyen higgadt maradni. Hol újdonsült barátját, hol pedig a kezében lévő hűsítőt figyelte.

Nick: Hallgatlak Bridget…mondhatod a kérdéseid! – nézett fel rá

Bridget: Öm…izé…mi-mi vagy te Hiíro-san? …vagyis… nem így akartam kérdezni! Így olyan fura, sajnálom!

Nick: Ugyan már, nyugi! – nevetett fel

Bridget leengedte a vállait és elmosolyodott, Nick nevetése és vidám hangulata őt is megnyugtatta.

Nick: Tudod…fogalmazzunk úgy, hogy „őrző” vagyok. A rendre és nyugalomra ügyelek, arra…hogy ne történjen semmi katasztrofális…vagyis…ez lenne a feladatom…- kezdett bele lehajtott fejjel  

Bridget: „Lenne”? – pislogott miközben bele ivott a jeges finomságba

Nick: Igen… igen, mert én feladtam ezt. - nézett fel, arcán szomorkás mosoly ült

Bridget: Oh…de…de miért?

Nick: Mert nem értettem vele egyet! Olyan dolgokat kellett tennem és elfogadnom, amiket nem akartam, nem értettem meg! Nem akartam szebbnél szebb démonokat elpusztítani! És…miért?! Egy rakás…undorító ember miatt?! Utálom, lófaszt! Gyűlölöm az embereket!

Bridget: Démonokat?...és…miért nem szereted az embereket Hiíro-san?

Nick: Mert borzalmas lények! Gonoszak, önzők és kegyetlenek! Csak saját magukkal foglalkoznak, közben pedig mindent tönkre tesznek!  A bolygót, az állatokat és növényeket, a légkört! – hadart

Bridget: Az emberek… gyenge lények Hiíro-san… meg kell nekik bocsájtani, és segíteni őket… ezért vagyunk halandóak…

Nick: De az emberek…saját magukat gyilkolják… seprik maguk előtt a földet, de csikket maguk mögé dobják! Pusztulást, szennyet és mocskot hoznak arra a földre, melyre a gyerekeiket akarják szülni!

Bridget lehajtotta a fejét, nem tudott, nem is akart erre válaszolni. De az, amire Nick eddig még nem válaszolt túlságosan izgatta, ahhoz, hogy abba hagyja a beszélgetést.

Bridget: Hiíro-san…milyen démonok?

Nick sötét szemekkel nézett fel a zöldhajú lányra, aki még mindig azzal a bátortalan, de töretlen mosollyal figyelte őt. Hiíro tudta ugyan, hogy nem szabad erről beszélnie mégis el akarta mondani ezeket a dolgokat, ennek a látszólag ártalmatlan lánynak. Végül vett egy nagy levegőt és sóhajtott.

Nick: Az emberfeletti dolgok nem csak mesék, valódiak! Pont olyan hús, vér lények, mint te…vagy én.

Bridget: Akkor miért nem…?!

Nick: Mert csak akkor lehet látni őket, ha ők is akarják!...tudom…ez hülyén hangzik. De…valahogy így van…- nevette el magét halkan

Bridget: Eddig…eddig is voltak őrzők?

Nick: Nem! Mi vagyunk az elsők…ez azért van, mert eddig a démonok megmaradtak mellettünk… nem jöttek be a városokba, nem foglalkoztak velünk! De…mostanában… valami miatt…mostanság a démonok kezdenek megbolondulni! Megmutatják magukat, bejönnek a városba…ránk támadnak! Fogalmam sincs mi történhetett, de nagy baj történik, ha nem állítjuk meg! – nézett aggodalmasan a lányra

Bridget tekintete riadt lett, tátott szájjal, mereven bámulta a lányt, majd nyelt egyet, és közelebb ült.

Bridget: „Mi vagyunk az elsők…”, „ha nem állítjuk meg”? Többen is vagytok?! – akaratlanul is hangosan beszélt

Ssak a mondat végén jött rá milyen hangos is volt, szája elé kapta a kezét és félve nézte Nick-ket. Nick sóhajtott és bele ivott hideg italába, ha már bele kezdett, tudta, hogy már nem hagyhatja befejezetlenül a sztorit.

Nick: Nos, igen… hárman is vagyunk…de ez titok! El ne mond senkinek sem! – kacsintott Bridget-re kuncogva  

 
 

 

Profilkép


Elérhetőség

Hiíro

Szerkesztő: Hiíro
Nyitás: 2o1o. o2. 22.
Zárás: ---
Az oldalról: Az oldalam az én saját
storymmal foglalkozik. SEMMI SEM
lopott, és kérlek TE se lopj. A képeket én csinálom és a storyt is én írom szóval, ha lopsz azt észre fogom venni!
Ui.: Nincs szükségem senkire sem! Talpra álltam egyedül is, köszönöm!.:)

MewChat




Statisztika

Online: 1
Összes: 152950
Hónap: 773
Nap: 15