Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


4.rész

2011.07.02

"A sötétséget el lehet űzni a fénnyel, a fényt azonban sohasem takarhatja be a sötétség."

 

Nick lélegzete is elállt, hatalmas, rémült szemekkel nézte a lényt. Bárhogy szerette volna a lábai nem mozdultak, tekintette hol a szörnyetegre, hol az emberekre tévedt. Mindenki rohant, sikoltozott és próbált kitérni a fenevad útjából. Nick az utca másik végéből, a park egyik fája mögé bújva nézte végig az eseményeket. A lény leginkább egy rókára és egy farkas keverékére hasonlított. A szőre hófehér volt és hosszú, szürke karmai voltak, és három, teljesen fekete szeme volt, a harmadik a homloka közepén helyezkedett el, farka pedig szintén három volt. Legalább akkora volt, mint egy bika. Nick tátott szájjal nézte, soha nem látott hasonlót, a fát ölelte és félve bújt hozzá szorosan. A sokkból egy motor hangja ébresztette fel. Hirtelen egy fekete motor fékezett le a lány előtt, Nick rémülten lépett hátra. A motorról egy fiatal férfi szállt le, fekete motorosruha volt rajta, melyen fehér csíkok futottak, teste vonalát követve. A motoros a fejére tette a kezeit és levette a bukósisakját. Szőke haja volt, és kék, elszánt szemei, amik csak még érdekesebbé tették helyes arcát. Ugyan látni lehett rajta, egy-két japán vonást, le sem tudta volna tagadni külföldi származását. Gyorsan megrázta a fejét, hogy tincsei helyre álljanak, majd végig mérte az őt reszketve néző lányt. Nick lassan, megszeppenve lépett ki a fa mögül és állt a motor mellé, jéghideg kezein érezte a motorból áradó meleget, 

Nick: Kawasaki? – kérdezett rá a motorra, halványan mosolyogva

- Kawasaki ninja. – vigyorodott el féloldalasan

Nick a motorról a fiúra nézett, majd a házak között eltűnő lényre. Már épp szóra nyitotta a száját, de a fiú hátra nézett gyorsan, majd vissza ő rá, testtartásán látszott, hogy már rohanna a szörny után.

- Tűnj innen! Menj biztos helyre! – rohant el és hagyta magára a lányt

Nick már nyelni sem bírt, az elrohanó fiút nézte, egyszerűen nem bírta a felfogni mi történik körülötte. Eddig csak hallani hallott az ilyen lényekről, mint városi legendáról, de nem hitt benne. Görcsbe rándult a gyomra, de eldöntötte, hogy mint mindig most sem hallgat másokra. Megragadta a motorra helyezett bukósisakot, mint önvédelmi fegyvert és az ismeretlen fiú után rohant. Szembe rohant a tömeggel, fellökték vagy neki nyomták a falnak, de ő nem adta fel. Félrelökött egy két embert, és egy férfi lába között bújt át, hogy kiérjen a tömegből. A róka folyton üvöltött, démoni hangja volt. Mikor kiért a tömegesen menekülő emberek sokaságából meglátta a fiút. Ő volt az egyetlen, aki nem menekült. A róka a fiú körül körözött, de pár méterre közelítette csak meg. Mintha a fiú kezében lévő csillogó tárgy egyszerre vonzotta és taszította volna. A lány nem látta pontosan, hogy mi van a motorossrácnál, de biztos volt benne, hogy csillogott. A dög folyton vicsorgott és morgott a fiúra, szájából folyt a nyál, mint egy bevadult kutyának. Nick tőlük pár méterre állt, a fiú arcát nézte, az pedig vigyorgott, mintha élvezte volna.

Nick: Mi…mit csinálsz vele? – mondta hangosan

A fiú csak akkor vette észre a lányt, rögtön Nick-re nézett, aki kizökkentette őt a koncentrálásból. A róka ezt kihasználva, neki rontott a fiúnak, Nick rémülten nézte, a fiú már nem tudott elugrani, a mögötte lévő emeleteshez falának esett, karjával védte az arcát, a róka hatalmas, hegyes szemfogai pár centire voltak tőle. Nick megszorította a kezében lévő bukósisakot és közelebb rohant, fejbe dobta a szörnyet a nehéz sisakkal. A róka felnyüszített a bukósisak a szörnyfejéről lepattant és hangos csattanással a földre esett. A dög szinte leesett a fiúról, akit eddig támadt, tett pár kóválygó, bizonytalan lépést és megrázta a fejét, majd a támadójára nézett. A lány a földön ült, dobás közben esett el, rémülten nézte a rókat, nem mert megmozdulni. A fiú meredt tekintettel nézte őket, tudta, ha Nick hirtelen mozdulatot tesz, a szörny rögtön támad. A hófehér szörny fenyegetően közeledett, Nick végig a szemeibe bámult, remegő kezével a földön tapogatózott hátha talál valamit. Egy vastag faágra markolt rá, óvatosan magához húzta. Addigra a démon már felette állt, vicsorogva nézte a törékeny lányt.

Nick: J-jó róka…aranyos rókácska…HAGYJ ENGEM BÉKÉN! - kiabált

A kezében lévő husánggal fejbe vágta a bestiát, majd gyorsan felállt és rohanni kezdett.

- Ne! – kiabált utána a motoros

De már késő volt a szörnyeteg már a lány után iramodott és üldözőbe vette. Nick érezte a háta mögött a dübörgő lépteket. Torkát fullasztó érzés járta át, asztmája ezúttal tényleg az életét követelte. Testét bizsergő érzés járta át, szeme előtt fehér, vékony fény szállak futottak el, ragyogtak, mintha ezek a gyönyörű szálak körbevették volna a testét. Olyan vékonyak voltak és könnyűek, mintha pókháló lett volna. Könnyes szemmel nézett hátra, a szálak pedig egyre sűrűsödtek és szorosabban fogták. A több ezer kis szál körbevette és a testére simulva egy fehér burkot képeztek. Ő eltűnt a 'pókháló' burkában, éles sikolya pedig elhalkult.

 
 

 

Profilkép


Elérhetőség

Hiíro

Szerkesztő: Hiíro
Nyitás: 2o1o. o2. 22.
Zárás: ---
Az oldalról: Az oldalam az én saját
storymmal foglalkozik. SEMMI SEM
lopott, és kérlek TE se lopj. A képeket én csinálom és a storyt is én írom szóval, ha lopsz azt észre fogom venni!
Ui.: Nincs szükségem senkire sem! Talpra álltam egyedül is, köszönöm!.:)

MewChat




Statisztika

Online: 2
Összes: 160430
Hónap: 1641
Nap: 22