Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


47.rész

2013.12.08

Zoey a térdére támaszkodva Corina pedig Bridget-nek dőlve lihegett a futás végeztével. Nick futott el utoljára a célvonalat jelentő Elliot mellett. Ott rédre esve kapkodott levegő után, miközben remegő kézzel a más sokszor elővett inhalátorát vette elő. Háromszor beleszívott, majd a földre támaszkodva pihegett tovább. Percekig volt ez így, majd hirtelen felugrott és az egyik közeli kukához rohant és bele hajolt. Zoey-ék fintorogva figyelték, Bridget volt az, aki oda sétált hozzá, és hátra fogta a lány haját, miközben a hátát simogatta.

Zoey: Ha belehal… a saját halottadnak kell őt tekintened, mert most nincs pénzünk temetésre! – nézett Elliot-ra

Elliot: Ugyan már! Egy kis testmozgás nem tesz neki rosszat, mindkét problémáján segítene! – nézte megvetően a fehér hajú lány, tekintetében se a meghatottságnak sem a sajnálatnak nem volt apró szikrája sem

Nick nyöszörögve ült le a szemetes melletti padra, Wessly mellé. Az amerikai fiú kéztörlőt és vizet vett elő az előre összepakolt táskájából és adta a lánynak.

Nick: Nem tehetek róla! Egy ideje folyton, mindentől rosszul vagyok…! – törölte meg a kezét, mellyel a koszos kukához ért

Corina: Terhes vagy! – nevetett fel

Nick: Persze! Szeplőtlen fogantatás, vagy mi a fasz?! – mordult fel

Zoey: Akkor lehet megbetegedtél…- ült húga mellé

Wessly: Igazából… azt hiszem, tudom, mi a baj. – szólt közbe kedves hangon

Nick: És mi? – nézett a fiúra

Wessly: Nick-chan, te görény vagy. És ez azt jelenti a görények külső, belső tulajdonságaival bírsz! Tudod… a görények emésztőrendszere nagyon érzékeny…

Nick: Vagyis?

Elliot: Vagyis, ha nem válogatod meg, hogy mit eszel, akkor bizony sokszor így járhatsz! – állt meg Nick előtt

Nick: …aha… király, köszi, fasza! – morgott

Bridget: Ez a dolog…tényleg az egész életünket, megváltoztatja… igaz? – kérdezte csendesen

Elliot: El sem tudod képzelni mennyire!

Corina: Hm…- bámult meredten maga elé

Elliot: Oké! Folytassuk! – szólt rá a lepihent lányokra

A félvér fiú a lányokat nem kímélve folytatta az edzéstervet. Felüléseket, fekvőtámaszokat és további köröket csináltatott velük, egészen addig, míg le nem ment a nap és rájuk nem sötétedett. A pad mellett villanyoszlop magasodott, Zoey és Nick egymásnak dőlve pihentek, lehunyt szemmel, halkan szuszogva. Corina Wessly és Bridget mellett állva ivott bele a fél flakon vízbe.

Wessly: Hogy érzitek magatokat? – mosolygott a lányokra

Corina: Hihetetlenül fáradtnak!

Bridget: Nekem egészen jól esett… habár Elliot-kun, kissé erőszakos edző…- sutyorgott

Wessly: Elliot természete nehéz, de higgyétek el, hogy csak jót akar!    

Bridget: Igen! Biztosan! – mosolygott

Nick: A francokat! Ő a szenvedésünkből táplálkozik!...nem lehet, hogy ő is démon?! – nézett fel

Wessly: Nick-chan!

Zoey: Valld be Wessly, egészen démoni a srác! – kuncogott    

Wessly: Hát…- próbált magyarázkodni, de volt valami abban, amit Zoey állított

Elliot ezek után jelent csak meg. Egyik kezében egy rózsaszín dobozt tartott, a másikban pedig egy keménypapírból készült poharat tartott, szívószállal.

Elliot: Tessék! - nyújtotta a dobozt Corina-nak

A halványrózsaszín doboz színes, cukormázas és cukordrazsés sütiket rejtett. Corina és Bridget ragyogó szemekkel nézték a kívánatos süteményeket, Zoey pedig azonnal felpattant és oda rohant. Csillogó pillantásokkal nézett fel a szőke srácra.

Zoey: Hát ez? – mosolygott boldogan

Elliot: Kemények dolgoztatok… megérdemlitek. – válaszolt nyugodtan

Zoey kuncogva kapott ki egy csokis sütit és Wessly-re nézve enni kezdett.

Zoey: Visszavonom, amit mondtam! – habzsolt boldogan

Wessly arcán is széles mosoly jelent meg, boldog volt, hogy Elliot ezt az énét is megmutatta a lányoknak. Elliot eközben a padon egymagában ücsörgő Nick-hez ment, s csendben leült mellé, majd felé nyújtotta a papírpoharat.

Nick: Mi ez? – kérdezte halkan

Elliot: Vanilliás shake… úgy tudom, szereted. – válaszolt ugyan olyan halkan

Nick meglepett arcán enyhe pír jelent meg, értetlenül pislogott, majd két kézzel meg fogta a hidegitalos poharat és elvette.

Nick: Köszönöm…- suttogott

Elliot: Nincs mit. – bámult maga elé, arcán halvány mosollyal

Csendben, egyetlen szó nélkül ültek egymás mellett, még csak egymásra se néztek. Barátaik hangja és Nick szívószálának halk szürcsölése volt az, ami megtörte a kettőjük közt kialakult hosszú csendet.       

 
 

 

Profilkép


Elérhetőség

Hiíro

Szerkesztő: Hiíro
Nyitás: 2o1o. o2. 22.
Zárás: ---
Az oldalról: Az oldalam az én saját
storymmal foglalkozik. SEMMI SEM
lopott, és kérlek TE se lopj. A képeket én csinálom és a storyt is én írom szóval, ha lopsz azt észre fogom venni!
Ui.: Nincs szükségem senkire sem! Talpra álltam egyedül is, köszönöm!.:)

MewChat




Statisztika

Online: 7
Összes: 164637
Hónap: 2718
Nap: 123