Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


67.rész

2014.03.17

A levegő másodpercek töredéke alatt fagyott meg, majd forrósodott fel. A feszültség tapintható volt a négy lány között. Utau a falnak lapulva figyelte a történteket. Áldotta az eget, hogy Kio nem őt ajándékozta meg szorító ölelésével, ugyanakkor csodálta Nick-ket bátorságáért, és sajnálta ostobaságáért. Anne letörölte a szája sarkában maradt vért, és elvigyorodott. A sárkánylány testével egyre szorosabban ölelte körül a Nick-ket, aki akarva, akaratlanul megborzongott, amikor a kígyóéhoz hasonló, pikkelyes bőr hozzáért. A Mew felemás szemei lassacskán bejárták, a hatalmas állatot, aki meglehetett akár tizenöt méteres is. Testét vöröslő pikkelyek borították, farka végétől pedig, a gerincén végig aranyszínű szőr vezetett, egészen a fejéig melyet ugyan ilyen sörény borított. Karmai, agyaraihoz hasonlóan élesek voltak és hatalmasak. Fejét pedig, hosszú bajszain kívül, óriási, csavart szarvak díszítették. Szárnyai hatalmas nagyok voltak, és csontban végződtek. Habár ez ellen minden porcikája tiltakozott, ő mégis csodálta ezt a lényt. Hisz annyit hallott már a sárkányokról, és annyira gyönyörűnek találta őket, s most itt áll egy előtte, teljes életnagyságban! Az elmélkedésből az őáltala annyira szépnek talált állat hörgése ébresztette fel, ekkor nyílalt belé a felismerés, hogy lehet, sőt, elég valószínű, hogy a halálát pont ez a szép fenevad okozza majd. Nick ismét Kio szemeibe nézett, és mintha, félelmet nem is érezne, szólásra nyitotta száját. 

Nick: Te…meg tennéd, hogy nem érsz hozzám ezzel a gusztustalan bőröddel?! – próbálta minél kisebbre összehúzni magát, hogy még csak véletlenül se érjen hozzá

Ez volt az a pont, mikor is a kígyó türelme elfogyott. Száját kitátva kapott a lány felé, ki épphogy csak ki tudott ugrani az őt összeroppantani készülő tekervények közül. A falnak ugrott majd onnan elrugaszkodott, mert a kígyó azonnal követni kezdte. Hatalmas álkapcsival felé csattogtatott. Nick-nek ideje sem volt megállni, bár merre ugrott Kio azonnal rátámadt. Az egyik pillanatban, mikor lába a talajhoz ért, megcsúszott és földre esett. Szemei tágra nyíltak, s visszatükröződött bennük a felé közeledő halál. De még mielőtt az lesújthatott volna rá, valami eltalálta őt. Kio fején egy virágcserép tört ripityára. A négy lány egyszerre nézett a „támadás” irányába. Az egyik erkély kitűnt a száz közül, egy kislány állt rajta. Szőke fürtjei zöld szemébe hullottak. Hálóing volt a kicsin, s alig lehetett csupáncsak öt-hat éves, mégis oly bátran lépett közbe.

-         Hagyd békén a cicalányt, de gonosz, nagy gyík! – kiabált hangosan, miközben a kínai sárkányra mutatott

Nick arcán halvány mosoly tűnt fel. Az alkalmat kihasználva, támadásba lendült. Feldobta fegyverét, melynek kisharagján megcsillant a déli nap már gyengülő sugara. A Mew eközben felpattant, s felkiáltott.

Nick: Most elkaptalak! – nevetett fel gonoszan, miközben elkapta Dark Star-t

A kínai démon lereagálni se tudta, olyan gyorsan érte a robbanás, mely Nick játékából tört elő. A kígyó tágra nyitotta száját, melyből már kitörni készült ereje. A fénynek, mely Dark Star-ból sugárzott meg kellett küzdenie a sárkány torkából előtörő fekete lángokkal. Mikor a hatalom összeért szikrák robbantak fel, s hunytak ki, mire a földre értek. Nick érezte, hogy talpa alól kicsúszik a talaj, karjaival pedig már nem sokéig fogják tudni meg tartani fegyverét. Ilyen erővel még nem került szembe, ez túl sok volt neki. Ezüst szoknyája és haja, lobogott a körülöttük kialakult szélben. A lány hátra lépett egyet, hátra tekintett, s tudta, már tényleg nem bírja tovább. Ekkor, mintha csak az égiek mentették volna meg, a sárkányból kifogyott a szufla. Fekete tüze kihunyt. A Mew támadása pedig elért a kígyóhoz, és megmarta annak testét. A démon felüvöltött majd elhallgatott, Nick pedig leengedte karját, lábai összecsuklottak, ő pedig a földre rogyott. Másodperceken át, lehajtott fejjel, lekókadt fülekkel ült, majd felnézett. Kio ekkor már visszaváltozva, megégett bőrrel állt előtte. A fekete hajú lány bőre kicserepesedett, néhol kiserkent a vére. Dühös szemekkel, terpeszben, karját állmagasságban tartva nézett a lányra.

Kio: Itt még nincs vége! Remélem, tudod! – kiabált rá  

Nick felnézett, arcára pedig önelégült, magabiztos mosoly ült ki.

Nick: Gyere csak! – szólt vissza

A lányok kinyitották bőrszárnyaikat és hatalmas szárnycsapásokkal eltűntek a horizonton. Nick sóhajtva hajtotta le a fejét, majd erőt véve elgyengült lábain, felkelt a földről. Óvatosan lépdelt a még mindig falhoz simuló szőke lányhoz, aki addigra már a földön ült. Utau végignézte az eseményeket, Mew Moon-hoz hasonlót látott már, egyet, de elképzelni sem merte, hogy annál az egynél még többet is fog. Moon a lánnyal szemben állt meg, s nézett le rá. Balkezét felé nyújtva mosolygott rá kedvesen. Utau a görénylány szürke kesztyűs kezére nézett, majd megfogta, s hagyta magát felhúzni.       

Nick: Szia! Az én nevem -  - kezdett bele nevetgélve, de hamar félbeszakították

Elliot: Moon! – vízhangzott hangja az egész utcában 

Elliot megszakította Nick mondatát, a lány pedig ezért dühösen fordult a kiabálás irányába.

Nick: Nem látod, hogy beszél…getek…? – fordult vissza, szavai pedig elakadtak     

A rá eddig kedvesen mosolygó szőkeség eltűnt, mintha sose lett volna ott. Csak a hűlt helye maradt hátra.

 
 

 

Profilkép


Elérhetőség

Hiíro

Szerkesztő: Hiíro
Nyitás: 2o1o. o2. 22.
Zárás: ---
Az oldalról: Az oldalam az én saját
storymmal foglalkozik. SEMMI SEM
lopott, és kérlek TE se lopj. A képeket én csinálom és a storyt is én írom szóval, ha lopsz azt észre fogom venni!
Ui.: Nincs szükségem senkire sem! Talpra álltam egyedül is, köszönöm!.:)

MewChat




Statisztika

Online: 1
Összes: 151462
Hónap: 910
Nap: 27